Utak

Azt mondják azok, akik tudják miről beszélnek, velem ellentétben, hogy csak egy út van. Habár azt látjuk, hogy annyi féle hit, vallás, világnézet mezében szaladgálnak emberi lények mindenfelé. (A mondat vége trükkösen sejteti a választ.) Ha a legmagasabb madártávlatból szemléljük a dolgot, kirajzolódik egy egységes helyzet, amit úgy írnék le: létezés. És az is kitűnik, van felfelé igyekvő, és lefelé csúszó iránya. Ugyanakkor az is látható, hogy jóval hatalmasabb dologról van szó, mintsem beleférjen parányi emberi megértésekbe. A bölcsek békafilozófiának nevezik azt, amikor az ember a saját parányiságával akarja feltérképezni a valóságot. Ez olyan, mint amikor a kútban élő béka igyekszik elképzelni az óceánt.
Az bizonyos, hogy meg kell találnia mindenkinek a maga felfelé fajlődését és megkapaszkodását, mert ehhez az úthoz egy élet nem valószínű hogy elég lesz. Legalább is ember legyen a talpán akinek igen. És ő sem most kezdte. Az is evidens, hogy eme nagy úton belül mindenkinek van egy egyedi ösvénye. Hogyan is lehetne másképp. Ha méltatlanul mégis valami tanácsot adnék, akkor az a nyitott intelligencia használata! Az említett bölcsek azt mondják ezzel kapcsolatban, hogy ha valaki érti, hogy teljesen tudatlan a világmindenség igazságát illetően, akkor eljutott az intelligencia csúcsára, amit még önerőböl megtehetett. Mert ebben az állapotban tulajdonképpen az igazság tanítványává válik, aki képes meghallani, meglátni a tanításokat, még az élet apró mozzanataiban is. Így biztosan nagy utat lehet megtenni egy életen belül. Persze vannak még más dolgok is. Például, hogy mire vágyunk, milyen célok vezérelnek minket. De a tudás fejlődésével a motivációk is tisztulnak. A kicsinyes és ideiglenes célokat felváltja majd az örök boldogságba vetett hit, amely nem is tűnik már oly lehetetlennek, ha megértjük, tényleg nekünk lett szánva.